Visk
Kelet-Magyarország
Huszti
Ukrajna
N 48° 3,250' E 23° 25,305'
Az első írásos dokumentáció ideje: | 14-15. századi |
Új templom építése, átalakítások, felújítások: | 18. sz. végén, 1790. és 1970. |
Reformátussá lett: | 1524 |
Berendezés: | népies barokk berendezés, rokokó ízlésű festett mennyezet, különálló szoknyás, galériás ácsolt harangtorony |
A mennyezet készítésének ideje: | 1789 |
Restaurálás(ok) ideje: | 2012 |
Restaurátor: | Lángi József |
A templom besorolása: | műemlék |
1271-ben említik először Visket.
14-15. századi, a késő gótikus karakterét őrző templom, szép középkori részletekkel. Egyterű hajójába déli és nyugati bélletes ajtók nyílnak, szentélye nyújtott, a hatszög három oldalával záródik. A 18. sz. végén újjáépítették, szép, népies barokk berendezéssel, rokokó ízlésű festett mennyezettel ékesítették. A templom körül erődítési célból viszonylag alacsony kőfalat építettek. Különálló szoknyás, galériás ácsolt harangtornyát a 18. században emelték.
A Tisza bal partján fekvő Visk az öt máramarosi koronaváros egyike, a XIV. században pedig ezek legjelentősebbike volt, a település fölötti hegyen vár is épült. Később, Huszt megerősödésével, Visk jelentősége csökkent.
A templom a mai település északi részén, egy kisebb kiemelkedésen áll, és nagyrészt középkori állapotában maradt fönn. Falait törtkőből rakták, szerkezetei faragott kőből készültek. A téglalap alakú, síkfedésű hajóhoz keletről nyújtott, a nyolcszög öt oldalával záródó szentély épült.
A hajó nyugati homlokzatának dísze a főkapu, csúcsíves záradékkal, gazdagon tagolt kőkerettel. A hajó északi falának közepén egy jóval kisebb méretű, de a profilját tekintve a nyugati bejáratot ismétlő kapu látható.
A hajó déli és északi homlokzatát három-három ablak bontja meg. A szentély falát középkori ablakok törik át.
A templomot kőfal és azon belül gazdag növényzettel rendelkező kert veszi körül, melynek jelentősebb mérete csak abba belépve mutatkozik meg.
A hajó fesztávja 11 méter, valószínűleg nem volt boltozva a középkorban, ma síkmennyezet fedi, amely 1789-ből származik.
A diadalív csúcsívvel záródik, a szentély kétszakaszos, ma sík fedésű. Északi falán elfalazott sekrestyeajtó látható.
A templom egykori festése több szempontból is különleges. Leírásokból ismerjük a valószínűleg 1741-ből származó, tehát református kori díszítést, amely talán Jézus mennybemenetelét és a Bűnbeesést ábrázolja.
A templom felépülését az 1300 utáni időkre tehetjük, méretei az 1329-ben kiváltságokat kapó koronavárosok egyházai közül a legnagyobbak. A szentélyzáradék faloszlopainak növényi dísze is e korhoz kapcsolódik, ezt a motívumot ismétli a técsői templom szentélyének fejezete.
A templom jelentőségét tovább fokozza az a szenzációs freskólelet, amely Lángi József 2012. novemberi kutatásai során került felszínre. A kiemelkedő minőségű, az Utolsó vacsorát, a Gecsemáné kerti árulást és a vértanú női szenteket ábrázoló freskók feltárt részei a szentélyt díszítik.
A kutatás és a restaurálás folytatása kiemelt turisztikai célponttá teheti Visk református templomát.