2020 november 27-én pénteken, az orgonaépítés utolsó estéjén megterített asztal mellett ülünk elnöktársammal, Deák Ferenczzel és a három, Székelyudvarhelyről érkezett orgonaépítő mesterrel: Pap Zoltánnal, Tamás Károllyal és Pap Lászlóval. Gyülekezetünk nem találkozhatott velük, viszont a kezük munkáját éveken, évtizedeken keresztül csodálhatják és hallgathatják. Mielőtt hazautaznának, kérdezem Pap Zoltánt, a cégvezetőt, életükről, munkájukról és nem utolsó sorban templomunk új orgonájáról.
Mióta foglalkoztok orgona építéssel? Hogy indult ez a szép hivatás?
Kántorként szolgáltam éveken keresztül, és azzal kellett szembesülnöm, hogy nagyon sok rossz orgona van templomainkban. Ez arra serkentett, hogy orgona építészetet tanuljak. 1993-ban elmentem a szebeni szász mesterhez, Hermann Binder orgonaépítő mesterhez, aki annak idején a szász orgonák építésének és karbantartásának volt nagy mestere. Három évvel később alapítottam meg a PÁNSÍP Kft-t, amely lassan 25 éve végez orgonajavítást, -karbantartást és -építést.
Hányan dolgoztok a cégben?
Pap Laci a testvérem, a legrégebbi, és tudásban a legfelkészültebb munkatársam. Amióta megvan a cég, sokat cserélődtek az alkalmazottak, de elmondható, Istennek hála, egyre felkészültebb, képzettebb szakemberekkel vagyunk fölszerelkezve. Mind fafaragó és kiváló asztalos is egyben. A feleségem végzi az adminisztrációt, így vele együtt jelenleg hat főből áll a vállalkozás. Ezenkívül van egy fém síp öntőműhely, a gyergyószentmiklósi Szabolcsék, akikkel együtt dolgozunk. Van egy fa síp készítőnk mesterember is, Sándor Emil, aki külön műhelyben fa sípokat gyárt nekem úgy, ahogy elmondom neki.
Az elmúlt 24 évben hány orgonajavítás, -karbantartás és -építés végeztetek már el?
Összeszámolni se tudom pontosan, de valószínű, hogy a restaurálásoknak a száma a kétszázat is meghaladja. Az új orgonák építésével kb. 31-nél járunk, de a honlapunkon megtalálható a teljes lista.
Főképpen Magyarországon és Erdélyben vállaltok munkát?
A legtöbbet otthon dolgozunk, Székelyföldön. Mivel a megyei tanács támogatja az orgonák felújítását. A híveknek sokszor nem is kerül pénzbe, hanem az egészet állami támogatással tudják megvalósítani. Ugyanakkor szívesen teszünk eleget más kéréseknek is, így például Magyarországon is, akár régi, műemlék akár új orgona elkészítésében.
Milyen emlékezetes orgona restaurálás vagy építés van ebből a 24 évből, amire szívesen emlékszel vissza?
Minden orgona olyan az embernek, mintha a gyereke lenne, így nem tudok különbséget tenni, de ha mégis kell, akkor talán a zetelaki ilyen. Ez oda vezethető vissza, hogy ott kezdtem a kántorságomat. Egy nagyon rossz állapotú, kis orgonán kellett játszanom a nagy templomban, amit egy régi templomból vittek oda. Mikor vasárnap a szentmisére megérkeztek a hívek, kb. ezer ember járt akkor a templomba, kihúztam minden regisztert, és még akkor sem voltam biztos abban, hogy elől hallották a kíséretet. Több évtized telt el, mire jött egy olyan pap, aki megértette a templom méretéhez megfelelő orgona jelentőségét. Az új orgonát már mi építhettük meg. 46 szólóregiszteres, kupolákkal együtt 57, és zeccerkombináció, és már egy modern, taszigálható játszó asztallal van ellátva. 5 méter széles, a mélysége 4 méter, a magassága 6-7 méter között van.
És mit lehet tudni a csömöri református templom orgonájáról, amit ezekben a napokban (november 23-28.) építettetek?
Ezt az orgonát a németországi Kussel városának evangélikus templomából vásároltuk meg. Ez egy Mayer orgona volt, amit, ha jól emlékszem, 1969-ben épített az akkori orgonaépítő mester. A mellékoltár helyén volt felépítve egymás fölött elhelyezkedett sípokkal. Ennek a szélládáit és sípjait hoztuk ide a csömöri református templomba, de úgy, hogy teljesen új orgonaházat, új hang- és regiszter mechanikát kapott, mivel itt teljesen más az elhelyezkedése a hangszereknek.
Hány regiszteres és hány síppal rendelkezik az orgonánk?
Két manuál, pedál, 14 szóló regiszter, a 15. a tremolója, a kettes manuál redőnyben van. Amúgy az orgonának a fölépítése és szerkezete a hangkép szempontjából a barokkhoz vonzódik, mivel mindkét művön egy-egy alap nyolcas van. Úgy van megosztás, hogy az egyes szélládán, a fő manuálon a principál kar van erősebben kiépítve, míg a kettes manuálon a hangszínek, a fuvolák szerepelnek. Egy ekkora templom számára ez bőségesen elég, bármilyen koncertre kellő hangszín mennyiséget tud biztosítani ahhoz, hogy egy művész kifejezhesse magát. A pedálon van szubbassz, oktávbassz és kétsoros, négy és kettes beépített korál. A sípok száma 1108.
A csömöri orgona építése során mi jelentette a kihívást számotokra?
A magasság. Új templomoknál állandóan abba ütközünk, hogy a mérnökök nem hagynak kellő mennyiségű helyet az orgonának. Egy orgonának hely kell, 4-5 méter magassággal kell számolni, és akkor lehet egy szép orgonát építeni.
Ha megnézzük az orgonánk játszó asztalát, az látszik, hogy a fő billentyűzet fekete, a félhangok pedig fehérek. Egy zongorához képest éppen fordítva van, mi az oka?
Lehet, hogy sokaknak ez csalódást okoz, de nekünk, orgonaépítőknek, nem. Számomra sokkal szebb, ha egy kicsit eltér a szokványostól, például zongorán vagy a műanyag orgonán megszokott billentyűk színétől. A hosszú, alsó hangoknak ébenfa borítása van, a fölső hangoké szép, fehér juhar.
Ha jól tudom, innen Csömörről a szentendrei skanzenbe mentek tovább? Ott milyen feladat vár rátok? És utána, mi a következő állomás?
A kolonics másolat orgona elejére hársfából faragtuk meg a díszeket, azt visszük a skanzenbe. Utána hazaérve, a kissojmosi református templom orgonáját már elkezdtük, a hangolást kell befejezni. És van Bukarestben egy nagyon szép munka, aminek neki kell fogjunk. Illetve karácsonyra egy kis pozitív, három regiszteres orgonát, amely akkor, mint ez a fél asztal, kellene elhozzuk ide a sárospataki református teológiának.
A gyülekezet nevében is köszönöm a munkátokat, ezt a szép orgonát, amely mostantól Csömörön Isten dicsőségét hirdeti. Sok áldást kívánok a további orgona építő és felújító szolgálatotokra!
Manuál 1: C-g’’’ = 56 hang
1. Holzgedackt 8' C-g’’’ - Fedett fasípok,
2. Principal 4' Nyitott fémsípok
3. Blockflöte 2’ Spizflöt nyitott fémsípok
4. Sesquialter II 2',2/3 Nyitott fémsípok
5. Mixtur IV sor Nyitott fémsípok
Manuál 2: C-g’’’ =56 hang
6. Metakgedackt 8' C-g’’’-ig fedett fémsípok
7. Holzflöte 4’ Fémhangoló lemezes nyitott fasípok
8. Engprinzipal 2' Nyitott fémsípok
9. Quint 1,1/3 Nyitott fémsípok.
10. Zimbel III. 1’ Nyitott fémsípok
11. Krummhorn 8’ Fa rezonátorokkal.
12. Tremulant.
Pedál: C-f’=30 hang.
13. Subbass 16' Fedett fasípok
14. Principalbass 8 Nyitott fémsípok
15. Choralflöte II 4' Nyitott fémsípok.
16. Man Kop II/I,
17. Ped Kop I/P,
18. Ped Kop II/P
Orgonaház
Az új orgonaház tervezetét, és látványát a templom tervezője készítette. Ezért külső megjelenése, a templombelső építészeti terében igen szépen illeszkedik. Az új orgonaház főbb része tölgyből készül, de használtunk rétegelt fenyőt tölgyborítással, a mellékelt ábra szerint. Homlokzata a Principálbass 8’ sípokat foglalja magába.
Játszóasztal
A 2 manuálos játszóasztalt, billentyűzete ébenfával borítottak, míg a felső billentyűk csontborítást kaptak. A fekete-fehér billentyűzet mindkét manuálón 56 hang. Pedál billentyűzete 30 hang. Regiszterhúzók, a billentyűzet bal oldalán föntről lefele vannak elhelyezve. A manuálokat, és pedálokat összekötő kopulákat lábkapcsolóval lehet működtetni. A játszóasztal pad-pedál, és az orgonaház többi része natúr tölgy szín lakkozva.
Sípok
A Németországból kiválasztott és megvásárolt sípok együttesen igen szép hangképet eredményeznek, olyat, amelyen a legmélyebbtől a legmagasabbig minden felhang megszólalhat. Amint a fenti hangkép diszpozíció mutatja, a templom méreteihez akusztikai adottságaihoz illeszkedik.
Szélládák
A szélládák jó minőségű anyagokból a legtartósabb csúszkaláda rendszerrel épültek. Ennek alap anyaga bükk, és tölgy. A láda felsőrészén a síptőkék, síptartók, és a sípok foglalnak helyet, míg az alsó részen a szélkamra szelepekkel, rugókkal, és a szelepeket mozgató hang mechanika, valamint a kiegyenlítő fúvók, és levegőcsatornák épültek. A szélládák végén a csúszkákat, és a regisztereket szintén mechanikusan lehet be, és kikapcsolni. A csúszkák, tőkék tömítéseihez a jól bevált Schmid gyűrűket ragasztottunk.
Fúvó levegőellátás
Az egész orgona levegő ellátását az orgonamotortól kapja, amely egy német levegőmotor. A motort a fúvóval egy laza kötés köti össze, amely a rázkódásokat kiszűri, aztán egy levegőmennyiséget szabályzó szelepen át jut a levegő a fúvóba. Amikor a fúvó tele van zár, amikor a fúvó esik a zárszelep kinyit, így állandó, és egyforma levegőellátást biztosít a fúvó. A fúvót a szélládákkal levegőcsatornák kötik össze, így kapja a szélláda, a szükséges mennyiségű levegőt.
Hangmechanika
Minden billentyűt egy kétkarú csuklós emelő, egy húzóléc, egy tengely, mely két mozgás áttevő karral van ellátva, egy további húzóléc és egy huzal (mely bőrtömlőn keresztül jut át a szélláda fenéklapján) köti össze a szélládában levő szeleppel. A húzólécek szabadon fekszenek egymás mellett, az összes tengely egy deszkán, az úgy nevezett tengelydeszkán van rögzítve.
Regisztermechanika
A sípsorok be, illetve kikapcsolását végző szerkezet, amely a játszóasztalon levő regiszter kapcsolóktól a csúszkákig tart. Ez a szerkezet nagyrésze vas, de helyenként beépültek fa tengelyek is, amelyeknek karjai itt is vasból készültek.