Trianon emlékmű

A nemzeti összetartozás évében, a trianoni békediktátum százéves évfordulójára Csömör polgárai emlékoszlopot készíttettek, melynek felállításához a református gyülekezet segítségét kérték. Gyülekezetünk presbitériuma 2019 október 25-én tartott ülésén hozzájárult a Trianoni Emlékbizottság kéréséhez, amely az emlékmű befogadását kezdeményezte. Döntésünket az motiválta, hogy egyrészt a református gyülekezetben sok határon túli hívünk van, akik a kisebbségi lét hátrányait saját bőrükön érezték, másrészt az oszlop mondanivalója, szakrális üzenete gyülekezetünk krédójának is tekinthető.

Az oszlopállítás felelőse a Trianon Emlékbizottság volt, amely 2018. őszén kezdte meg működését nem előzmények nélkül. A falu 1925-ben határozott egy, az első világháború hőseinek felállítandó emlékműről, melynek átadása csak 1939-ben történt meg. Ennek az emlékműnek a hátoldalán szerepel a Trianoni országvesztés dátuma: 1920 június 4. A rendszerváltozás után 1993-ban az emlékmű elejére rákerült egy reményt adó kis emléktábla nagy Magyarország körvonalával  az alábbi felirattal: Igy volt, így lesz. Az Emlékbizottság forrásteremtő és koncepcióalkotó munkájában, valamint az oszlop felállításában és a leleplezését szolgáló rendezvény programjának kialakításában presbitériumunk két tagja, Deák Ferenc valamint e cikk írója is jelentős szerepet vállalt.

Az Emlékbizottság a minden csömöri portára eljutó felhívással kezdte meg a források összegyűjtését. Ezzel párhuzamosan megbízta Vig János szobrászt a bizottsági koncepció kiviteli tervének elkészítésével. Víg János ikeremlékműve, a Glória Victis már elnyerte a csömöri lakosság tetszését, s a Bizottság úgy gondolta, hogy Pogány Ö. Gábor művészettörténész méltatása, amely szerint Vig János munkásságát „az átvitt értelmű tömörítés, a formáknak és gondolatoknak az összefogása” jellemzi, a Trianon oszlopban is érvényesülni fog. Nem csalódtunk, mert az emlékmű, kifejezi a Bizottság koncepcióját, összhangban van környezetével és méltóságot sugároz.

A fekete gránitból készült emlékoszlop 50 x 50 cm-es alapon 2,4 méter magas és egy latin kereszt metszéspontjában áll. A latin kereszt Krisztus keresztre feszítését, jelen esetben Magyarország kereszthalálát szimbolizálja. Más megközelítésben a Trianoni halálra ítélés a magyarság keresztútjának egy állomása. Az oszlop felső részén az eredeti és a csonkává vált ország egymásba fonódó sziluettje  látható. Ezt egy idézet követi: Wass Albert a Hontalanság hitvallása című versének utolsó sora, amelyben a Trianon-áldozat író-költő azt vallja, amíg él „töretlen hittel ember és magyar” marad. A szobor mondanivalója a nemzeti összetartozás évében a határon kívülre került magyarság önrendelkezési jogai melletti felelős kiállást, közös értékeink és kultúránk megőrzését hirdeti. Ezt a hitvallást nemzeti imádságunk első sora követi” Isten áldd meg a magyart!” Az oszlop lábazatán hat nyelven, angolul, németül, szerbül, románul, szlovákul és ukránul felszólítás hívja magára a figyelmet: Önrendelkezési jogot a Kárpátmedence magyarságának! Tudomásunk szerint a hazánkban található Trianon emlékművek között ez az első, amely az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának első cikkében megfogalmazott önrendelkezési alapjog érvényesítésére hívja fel a figyelmet.

Az emlékmű közadakozásból épült, amiben benne van az „özvegyasszony két fillérje”, valamint két vállalkozónk erőn felüli adománya.  Jelentős összeggel támogatta emlékművünket a Nemzeti Együttműködés Alap. Református gyülekezetünk adta a telket, amit térré szélesítettünk, hogy az oszlopot mindenki számára elérhetővé tegyük, és saját költségünkre elvégeztük az alapozási munkákat. Deák Ferenc adta a térkövet, ő irányította a vésési és oszlopállítási munkálatokat, és a beszerzési piacon tanúsított jártasságával közel egy millió Ft-ot takarított meg. A kőművesmunkát Kira Zoltán végezte honorárium nélkül. Az oszlopavató ünnepségre 3000 példányban készült gyönyörű meghívót ingyen kaptuk Hajnal Csabától.

A Trianonoszlop leleplezése a koronavírus járvány miatt június 4. helyett szeptember 5-én történt. A pontban 16 óra 30 perckor harangzúgással kezdődő rendezvényen Szakály Sándor egyetemi tanár, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár igazgatója mondott ünnepi beszédet. Történelmi áttekintésben ismertette az I. Világháború után kialakult helyzetet, a Monarchia felbomlásának körülményeit és utalt az emlékezés fontosságára is. Tuzson Bence államtitkár, országgyűlési képviselőnk a békediktátum máig ható következményeit részletezte.  Pesthy László újságíró a Székelyföldről a  regionális  juttatások bevezetése érdekében indított aláírás fontosságára hívta fel a figyelmet. Ezután az Emlékbizottság tagjai az „Ott ahol zúg az a négy folyó háttérzenéjével” leleplezték az emlékművet. Végül a történelmi egyházak képviselői megáldották az oszlopot. Az új templomunk előtt a Trianonoszlopnak helyet adó református gyülekezet reméli, hogy az Emlékoszlop találkozóhelye lesz azoknak a csömöri polgároknak, akiknek fáj Trianon, s akik tenni akarnak a Kárpátmedencei magyarság fennmaradásáért.