Csetfalva
Kelet-Magyarország
Beregszászi
Ukrajna
N 48° 7,460' E 22° 47,456'
| Az első írásos dokumentáció ideje: | 1645 |
| Új templom építése, átalakítások, felújítások: | 1796: harangláb építése |
| Reformátussá lett: | 1645 |
| Berendezés: | Kazettás mennyezet, karzat, szószék, |
| A mennyezet készítésének ideje: | 1753, hajó; 1773, szentély |
| Asztalosok, festő-asztalosok neve: | Asztalos Lándor (Landor) Ferenc, hajó |
| A templom besorolása: | műemlék |
Csetfalva a Tiszaháton elterülő színmagyar falu. Neve 1341-ben jelent meg írásos dokumentumban villa Chet alakban, a Csetfalva nevet először 1446-ban említették Chedfalwa írásmóddal. Viszontagságos volt a település élete, birtokosainak személye igen gyakran változott. Nem egy esetben az is előfordult, hogy részbirtokhoz többen is hozzájutottak, birtokviszályok sorával lehetne leírni a történetét. Sok hányattatása közben a tatárok is lerohanták 1567-ben, és elhurcolták a teljes falu minden emberét.
A falu közepén álló temploma építésének pontos idejét nem tudjuk, a stílusjegyek alapján a 15. századra gondolhatunk. Térképzése a középkorra jellemző: a téglalap alapú hajóhoz egy gótikus diadalívvel a nyolcszög öt oldalával záródó szentély csatlakozik. Egészen kicsi templom, a hajó hosszúsága 7,5, szélessége 5,5 méter. Eredetileg sekrestyéje is volt, amit később, valószínűleg a reformáció idején elbontottak. Azt sem bizonyítják hiteles adatok, hogy a lakosság mikor tért át a protestáns hitre, s a templom mikor lett reformátussá. Az okmányokból annyi tudható, hogy 1645-ben itt már virágzó anyagyülekezet működött.
A közvetlenül a hajó elé épített négy fiatornyos, galériás harangtornyot 1796-ban emelték, két harangja is ekkor készült. Kárpátalja legnagyobb, legmagasabb galériás, zsindelyes tornya a csetfavai, és a helyiek erre is nagyon büszkék, mint ahogy a templomukra is. Élő gyülekezet, saját lelkésze nincs, de minden vasárnap tartanak istentiszteletet.
A torony lábazatán át a templomba belépve tekintetet azonnal a mennyezet vonzza magához: szépséges, kettős világ. A hajó s a szentély kazettái más stílust követnek, mégis az egész valahogy „egészen egyben van”, pedig nem csak az idő, hanem az ebből eredő stílusváltozás is szembetűnő a két mennyezetrész között. A hajó Asztalos Lándor Ferenc munkája 1753-ból (ő készítette a tákosi református templom, a „mezítlábas Notre Dame” mennyezetét is. Két mennyezetkazetta feliratos: "Tiszteletes Ketskey D. János akkori csetfalvi prédikátor idejében építtetett 1753. esztendőben"; „Én Asztalos Lándor Ferencz Tsináltattam a Tsetfalvi Eklézsia maga költségével Isten dicsőségére: ANNO 1773.”
A szentély mennyezete készítőjének nevét nem ismerjük.
A hajó mennyezeti kazettáinak alapozása sötét, néhol középtónusú barna, vagy tört fehér. Méretük nem minden esetben egyforma, alapterületük sem mindig szigorúan szabályos négyszög. Ebből adódóan az elválasztó lécek sem négyzetrácsosak, hanem követik a kazetták elhelyezését, méretét. A lécek színe fekete, négy sarkukban a síkból kiemelkedő esztergált gombok vannak, ezek sincsenek mindenhol egyvonalban. A kazetták képei virágokat, jelképeket jelenítenek meg, szimmetrikus elrendezésűek, némelyikük átlósan szimmetrikus. A színhasználatra a vörös, zöld, okker és sárga, valamint a kékbe hajló fehér finom árnyalatai jellemzők, ezek tónusai szinte festői szépséget, térélményt adnak; a nézőnek az az érzése, hogy a mennyezet lüktet, „él”. A festési technika könnyed, laza. A képek szerkezete reneszánsz elveken alapul, az ábrázolás pedig már itt-ott barokkba kezd hajlani. Az egyik kazettán a festő-asztalos: Asztalos Lándor Ferenc megadta a névjegyét és a mennyezés évének idejét is. A képre ráfestette a „védjegyét” a gyalut, mint ahogy a történelmi Szatmárban, Tákoson is.
A szentély mennyezeti kazettáit fehér lécek keretezik. A képeken ornamentikus motívumok: virágban végződő, lágyan hajló leveles indák láthatók, szerkesztésük szimmetrikus, néhol átlós. A vonalvezetésük lendületes, finom.
A templom külső, keleti falán sok virággal, koszorúval, nemzetiszínű szalaggal díszített emléktábla emlékeztet arra, hogy Csetfalván született Móricz Zsigmond édesanyja, és az író többször járt is a faluban. Népdalokat gyűjtött, és rajzokat készített a templom kazettáiról is. Az író anyai nagyapja ebben a templomban volt lelkipásztor.
Az emléktábla szövege:
MÓRICZ ZSIGMOND 1879–1942 MAGYAR ÍRÓ EMLÉKÉRE, AKINEK ÉDESANYJA ITT SZÜLETETT, S NÉPKÖLTÉSZETI GYŰJTŐÚTJA SORÁN MAGA IS JÁRT CSETFALVÁN. KMKSZ. 1996
