Csaroda
Kelet-Magyarország
Vásárosnaményi
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kossuth Lajos utca 9.
N 48° 9,415' E 22° 27,460'
| Az első írásos dokumentáció ideje: | 13. sz. |
| Új templom építése, átalakítások, felújítások: | 1971-1975, műemléki felújítás |
| Reformátussá lett: | 1550 |
| Berendezés: | kazettás mennyezet, szószék, karzat, lépcsőfeljáró. padok |
| A mennyezet készítésének ideje: | 1777 |
| Asztalosok, festő-asztalosok neve: | ismeretlen, ifj. Rhédey Ferenc gróf készíttette |
| A templom besorolása: | műemlék |
A település és a környéke már lakott volt a honfoglalás előtt is, először 1299-ben említik dokumentumok. Neve szláv eredetű, a rajta átfolyó Csaronda (Csernavoda, Feketevíz) patak volt a névadó. Első birtokosai a Kátaiak voltak, e nemzetségből származott a Csernavodai , Carodai család, amelynek tagjai szerepét jelentőssé tették a 14. században. Ők adták Bereg vármegye vezető tisztségviselőit, itt tartották a megyegyűléseket. A települést szinte 10%-ig magyarok lakják, a lakosok száma stagnál, 2015-ben 578 fő volt.
Késő román stílusú temploma a 13. században épült, nyugati homlokzata teljesen zárt, fölötte a hajóba beugró karcsú torony emelkedik.
A szentély boltozata 14. század végi. A templomot kívül-belül festették, a hajóban és a szentélyben a freskók három idősávból valók. A hajó alakos képei t („mosolygó szentek”) a 13. század végén, a szentély képeit a 14. század végén festették.
A reformáció idején ezeket lefedték, és a falakra 1642-ben nagyméretű, szívből indított leveles-tulipános életfákat festettek. Ugyanezek a motívumok jelennek meg a templom külső falain is. A freskókat az 1971-75 között lezajlott felújítás alatt bontották ki a védőrétegként szolgált mész alól.
Mennyezete egyszerű, pallókból összeszerkesztett, melyet osztólécekkel tagoltak kazettákká, sötét alapjuk közepén egy-egy hatágú csillag helyezkedik el. Az osztólécek sötétvörösek, közepükön fehérrel kiemelve. A táblák sarkain egy-egy esztergált, festett, dupla rozetta, külső szirmaik vörös, a belsők kék színűek, közepük fehér.
A mennyezet közepén mélyen benyúló, nagyméretű királykazetta helyezkedik el. Felirata: „MÉLTÓSÁGOS TKINT NEMES ÉS NEMZETES VITÉZLŐ KIS RHEDEI RHEDEI FERENTZ ÚR… RENOVÁLTATOT A TSARODAI Z ECCLESIA ÉPITETTE A TSARODAI REFTA SZ ECCLESIA A MAGA KÖLTSEGEVEL EZEN ISTEN HAZABAN LEVŐ EGÉSZ ASZTALOS MUNKÁT TISZTELET T V BALOG ANDRÁS PREDICATORSAGABAN.” A szöveg alatt egymásba fonódó vonalakkal megfestett késő barokk kartus-szerű mintázat tölti ki a felületet. A kazettákon alkalmazott vörös-fehér-vörös léckeret és a rozetta itt is visszaköszön, a kazetta dobozának oldalát széles vörös-fehér-zöld színű sávok emelik ki.
Itt, a királykazetta dobozában helyezték el a templom építési dokumentációit abból a célból, hogy egy esetleges árvíz során ne semmisülhessenek meg.
A famennyezet 1777-ben készült, ugyanerre az időre tehető a népies barokkot idéző festettm esztergált, faragott szószék, a karzat és a padok elkészülte is.
A hajó nyugati falán olvasható az 1758-as évből való Rhédey-epitáfium, melynek vésett szövege id. Kisr Rhedey Rhédey Ferencnek állít emléket.
A templom klasszikus tagolása, a hajó, a szentély és a torony építészeti egysége, kifinomult arányrendje okán az ország egyik legszebb műemléke.
