Beregdaróc
Kelet-Magyarország
Vásárosnaményi
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Alkotmány utca 2.
N 48° 11,960' E 22° 31,474'
| Az első írásos dokumentáció ideje: | 1423 |
| Új templom építése, átalakítások, felújítások: | 1465: átalakítás; 1862, felújítás; torony:1835 (1838?); 1838: kapu; átalakítás: 1895-benműemléki kutatás: 1991-94 |
| Reformátussá lett: | 1595 |
| Berendezés: | kazettás mennyezet, karzat, szószék, előlapok |
| A mennyezet készítésének ideje: | 1862 után |
| Asztalosok, festő-asztalosok neve: | ismeretlen |
| A templom besorolása: | műemlék |
A honfoglalás korában létesült kis falvak lakói a tatárjárást követően választották letelepedési szándékkal ezt a kis, védett fákkal, és a Tibériás-patakkal körülölelt területet, a későbbi Beregdarócot.
Az Árpád-korban a darócokat királyi vadfogónak tartották, a település neve innen eredhet. Elképzelhető, mert a terület király a kezdetektől. Az oklevelek 1284-ben említik először Drauch néven. Első birtokosai Gutkeled nemzetségből való Daróci- és Váradi-családok voltak. A történeti forrásoktól eltérően a helyiek a darutól származtatják, mert egy időben sok volt itt a daru. Az 1400-as években, amikor fairtás olyan nagy méretű volt a falut körbevevő erdőkben, hogy új termőföldeket lehetett szétosztani, így az ebben az időben átalakított templom köré szerveződött a mai falu magja.
A 18. századtól A Gulács, majd a Lónyai család lett a falu földbirtokosa. Az első világháború után a birtokos családok eladósodása miatt megindult a nagybirtokok szétaprózódása.
A templom közvetett említése a 14. században történik a pápai tizedjegyzékben, ahol rögzítették, hogy papjának neve Benedek volt. A templom első tényleges említése 1423-ból való, 1435-ben szólnak a falu torony nélküli kőegyházáról. Egy 1465-ös oklevélből tudjuk, hogy Szent Márton tiszteletére szentelték..
Az 1991-94 közötti műemléki kutatás és régészeti feltárás felszínre hozta a korai, félköríves apszisú téglatemplom falmaradványait. Ezt a korai templomot bontották el, s építették helyére a ma is látható épület torony nélküli előzménye. Az új szentély eredetileg támpillér nélküli, boltozott volt, melynek pontos építési ideje nem tisztázódott, de a stílushasonlóság alapján a beregszászi katolikus templomhoz köthető. ( Annak eredeti temploma 1241-ben már állt, de amikor Batu kán megtámadta, szinte teljesen elpusztította a várost, és valószínűleg a templomát is, és valószínűleg a templomát is. A mai is álló templom 1418-ban épült Zsigmond király uralkodása alatt.) Tehát a beregdaróci templom építési ideje is erre az időintervallumra tehető.
1595-ben lett a reformátusoké, ezután események sora következett be. 1862-ben nagy tűzvész pusztított Darócon, menynek következményeként a paplak, az iskola és a templom súlyos károsodást szenvedett. A szentélyben lévő, a 15. század második felében festett freskók a tűzvészt követő felújítás, illetve újjáépítés során elpusztultak. A szentély képeiről leírások tanúskodnak; ezek szenteket és püspököket ábrázoltak.1838-ban emelték a templom tornyát a nyugati oldalon. A templom már az 1991-es kutatás előtt is mutatta középkori eredetét, a keletelt épület hosszházához keleten a nyolcszög három oldalával záródó szentély csatlakozott. Az 1991-94. közötti műemléki kutatás és régészeti feltárás felszínre hozta a korai, félköríves apszisú téglatemplom falmaradványait. Ezt a korai templomot elbontva épült meg a ma álló épület torony nélküli előzménye. Az építészeti helyreállítás célja történeti értékeinek és a feltárt leletek kiállításának hiteles bemutatása, egy 15. századi harmonikus megjelenítése volt. A többi sorstársáéhoz hasonlóan fogy a gyülekezet létszáma; a templom romlik, sikeres pályázatra nincs sok esély. A beregdaróci templom is vizesedik, mállik a vakolata, de a gondnok és a hívők belülről tisztán, rendben tartják, gondozzák a kertjét. Élő templom, rendszeresen tartanak itt istentiszteleteket.
Berendezése puritán, átlátható, mentes minden díszítéstől. Ettől egyedül a szószék kőkosara fölött befüggő népi barokk, esztergált, festett korona tér el. Hármas szerkezetű, hatszög alapú, a 2. és 3. szintje áttört, a középső szinten hármas tulipáncsokor. Színei szépek, harmonikusak, hangvetője egyszerű, dísztelen, rajta a következő felirat áll:
„Isten dicsőségére ajánlotta Tari József 1887 évben”
Mennyezete is egyszerű, dísztelen. Kazettánként 6-6 keskeny középkékre festett léc alkotja, ezek végigfutnak a mennyezeten. Az elválasztó lécek színe a kazettákkal harmonizáló sötétebb kék. A kazetták mindegyikében szabályos rendet alkotó nyolcágú csillagok színe középtónusú arany, fehér telt, és sötétebb tónusúak, melyeknek”magja” van. Fénymagok.
A karzat 8 előlapja szimmetrikus elrendezésű, közepükön csillagok, 4 tábla vörös keretbe foglalt.
A padok és a bejárati ajtón is ugyanaz a kék szín jelenik meg, mint a mennyezeten, karzaton, ez az ég, a tisztaság színével, a kékkel egységbe foglalja a templom megjelenését.
