Técső
Kelet-Magyarország
Técsői
Ukrajna
N 48° 0,733' E 23° 34,343'
| Az első írásos dokumentáció ideje: | 13. század |
| Új templom építése, átalakítások, felújítások: | 1748: bővítés; 1985: reoválás; 1810-ben tűhegyes, gúlasisakos torony építése; falkutatás: 2010; 2014 óta folyamatos felújítás |
| Reformátussá lett: | 1546 |
| Berendezés: | 204 mennyezetkazetta; orgona: 1853; 16 (?)- 17. (?) századi reneszánsz kő szószékkosár |
| A mennyezet készítésének ideje: | 1748 |
| Asztalosok, festő-asztalosok neve: | 1934, Barak János |
| Másolatok: | 1985 |
| A templom besorolása: | műemlék |
Técső neve a magyar Técs személynév kicsinyítő képzős változatából ered, 1211-ben Tecu néven említik először. Lakói sóbányászattal foglalkoztak, 1329-ben Károly Róbert kiváltságait nyerte el a település. A későbbiekben a huszti uradalom tartozéka volt, a középkor végéig az öt máramarosi királyi koronaváros egyike. A templom reformáció előtti történetéről, építésének körülményeiről csak adattöredékek és utalások maradtak fent. 1546-tól a templom már egészen biztosan református volt a feljegyzések szerint. Arról nem tudunk, hogy ebben, és az ezt követő időszakban történt-e nagyobb javítás, vagy átalakítás a templomon. A következő időponthoz köthető adatok szerint 1717-ben tatár hordák söpörtek végig a Máramaroson. Krími tatárok lehettek, akik ekkor már török vazallusok voltak. Talán ez az oka annak, hogy „török templomnak hívták egészen a 20. század elejéig (?), esetleg egy Török nevű megbecsült személyről kapta-e a ragadványnevét (?).
Egy 17. század végi rajzon látható, hogy a templom mellett eredetileg egy kis harangláb állt, és magas kerítés fogta körbe, vagyis erődtemplom volt. A tatárok porrá égették a técsői templomot is, melynek felújítása 1748-ban fejeződött be. Ekkor nyerte el mai formáját, melyen a különböző építészeti stílusok rétegei jól elkülönülnek. A nagyméretű, egyhajós templom szentélye egyenes záródású, nyugati homlokzata elé késő barokk, négy fiatornyos, csúcsos tornyot emeltek. A szentélyhez északról egy azzal azonos hosszúságú sekrestye csatlakozik.
Szentélyében két keskeny, kora gótikus, déli falában két egyszerű félköríves barokk ablak van. A szentély keleti falának közepén, az ikerablakok között helyezték el a XIX. században készült szószéket a felette levő hangvetővel melyen a következő intarzia olvasható: "Jézus Krisztus tiszteletére Szűcs István és neje Gazda Erzsébet csináltatták 16 éves korában elhunyt leányuk örökségéből 1857-ben.”
A hajótól a szentélyt diadalív választja el. A nyugati oldalon, falazott karzatra 1853-ban népies díszítésű klasszicista orgonát építettek, melyet Petrics József ajándékozott a gyülekezetnek.
A hajót 240 kazettából álló, 1748-ban készült az erdélyi famennyezetekkel rokon kazettás mennyezet fedi. A kazetták mindegyike más, többségükben ornamentális díszítésűek, de feltűnően sok közöttük a figurális, amely a mennyezés korai időszakára jellemző. Néhány kazetta közülük feliratos. A figurális kazetták a református üzeneteket közvetítik: a Krisztus önfeláldozó szeretetét megjelenítő pelikán a kígyóval; a kánaáni hatalmas szőlőfürt az Ikrek havát idéző két egyforma emberrel; a tisztaságot jelképező egyszarvú; Krisztus jelképe, a hal; a meddő vitákat jelképező három, körforgásban ábrázolt nyúl, stb. Ebben a gazdag ábrázolási rendszerben felbukkan a két, egymással szembeforduló oroszlán, az erő megtestesülései. Gondolkodásra késztető a kísértést jelképező sellő; sas, emberfejű sárkány, ragadozó testű, madárfejű lény, kecske, ló (v. szamár), madarak (seregélyek). Különös, és ritka megjelenítés a mellén emberfejű pelikán, talán az önzés, az áldozatvállalásra, szeretetre való képtelenség szimbóluma. Ez utóbbi ábrázolási ritkaság.
Az egyik feliratos kazettán a következő olvasható: "Istenhez való kegyes Indulat tsából A técsői ref Szent Ecclesia csináltatta ezen Me nyezetet Szalc János Úr fő bíróságában és Batiz János Úr egyházfiságában Az Ezer Hét Száz Negyven Nyolcadik Észten dejében pünkösd havában- Egy másik feliratos tábla a közvetkezőkről ad felvilágosítást: "A mennyezet ajtaja melyre a maisterekre mezei Mihály, mezei István, Igyártó János, Héder Mihály.” „
A kazetták elválasztó lécei is festettek, díszítettek. A templom bővítését 1810-ben történt befejezése előtt a mennyezet festetlen volt egészen 1934-ig, amikor is Barak János igyekezett a "200 éves mintákhoz hasonlót festeni”. A mennyezetkazetták az idők során nagyon tönkrementek, restaurálásukra egyelőre nincs lehetőség. 2001-2002 között a gyülekezet átmentette a kazettás mennyezet teljes felületét farostlemezekre, művészi illusztrációit ezáltal igyekezvén megőrizni hosszabb időre az utókor számára. Az újonnan festett mennyezet az eredeti alatt néhány cm-rel látható ma.
A hétszáz éve épült templom felújítása kívül-belül a Rómer Fóris Terv keretében, a Teleki László Alapítvány szervezésében ment végbe. Az egyház és a műemlékvédelem szándéka szerint egy jövőbeni, felújító helyreállítás során feltétlenül vissza kell térni a 18. századi festett kazettás mennyezet fa-, és festőrestaurátori restaurálására, helyreállítására is.
A templom névjegyzékében 930 tag szerepel, az istentiszteleteket 3-400 fő látogatja.
