Csenger
Kelet-Magyarország
Csengeri
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Hősök tere 8.
N 47° 50,180' E 22° 40,981'
| Az első írásos dokumentáció ideje: | 1322 |
| Új templom építése, átalakítások, felújítások: | 1713 |
| Reformátussá lett: | 1542 |
| Berendezés: | kazettás mennyezet, karzatok, szószék, padok |
| A templom besorolása: | műemlék |
A templom az Árpád korból való. Szécsi András erdélyi püspök 1322-ben egy fakápolna építésére adott engedélyt, a helyiek azonban úgy döntöttek: kőből emelik fel Isten házát. A kápolna helyén épült a jelenleg látható épület, melyet 177-ig csak kisebb mértékben módosítottak. Ez a kora gótikus templomunk a magyarlakta terület egyik legimpozánsabb, legméltóságteljesebb alkotása.
1542-ben lett reformátussá, ezt követően a 16-17. században többször tartottak itt zsinatot, közülük kiemelkedő jelentőségű az 1570-es. Méliusz Juhász Péterrel az élen elfogadták a reformáció kálvini ágát, megfogalmazták a magyarországi kálvinista hitvallást, a Csengeri Hitvallást, mely kihatással volt az egész ország hitéletére és kultúrtörténetére is.
A templom 1707-ben tűzvésznek esett áldozatul, fa részei elpusztultak, harangjai leestek, az egyik el is olvadt, ezért később újra kellett önteni. A tűzkár következményei a falakon is megmutatkoztak.
1713-ban a Lechsei Sulyok család az északi oldalra egy bővítményt építtetett, mely a templom mellékhajója lett. Ezt összekötötték a sekrestyével, s ekkor készült el a torony reneszánsz pártázata is.
Az egyház költségén új padokat építettek be, az elolvadt pótlására új harangot önttettek.
1840-ben két bejárati csarnokot építettek, melyeket később lebontottak. 1880-ban renoválás közben beomlott a templom alatt lévő öt kripta közül az egyik, a kripták teljes feltárását Molnár József és Hölrigl József végezte el 1931-1932-ben. A síroknak gazdag leletanyagát (ékszerek, fegyverek, sírkőtöredékek) a Nemzeti Múzeumnak ajánlották fel, az értük kapott összeget s templom kisebb tatarozási munkálataira fordították.
A szentély északi falból egy sírkőtöredék, és egy pasztofórium került elő, szövege:
A templom törnya az alapjától kezdve nyolcszögletes, magassága a hajó hosszával megegyezően 26,55 méter. a hajó és a szentély aránya az aranymetszés szabályait követi, fedélszéke 1713-ban épült, szerkezeti rendszere középkori megoldások felé mutat.
Kazettás mennyezete 1745-ben készült, legkorábbi mennyezeteink egyike. 9x14 tábla alkotja, fél sorral kiegészítve. A táblák mindegyike más képet ábrázol. Három feliratos kazettájának szövege:
„Ez Me[nnyeezet] F[első] Bányi Asztalos István által kész[íttetett] 1745”.
„Vitéz Csontos Gábor pénzébül vétetett Deszka, mellyet édes Fia is segített Csontos Gábor s többel együtt építtetett ez Helly, Áldott az Úr, hogy elvégeztetett.”
„Áldott az Úr, kinek lábai itt lépnek, Szívet adott mennyből e nyomorult népnek HADADI GÁBORRAL. hogy ez (házáról, melynek)Curatorságában tehette ily szépnek Anno 1745. D. Maj. 4.”.
Az épület teljes (1967-ben befejezett) helyreállítása során 1966-ban az OMF leszedette a mennyezetet és restaurálás céljából Budapestre szállította.
Váradi Regestrum: 1208, 1239, fontos révátkelőhely, chenger falu, temploma nem volt
tőle nyugatra: Jánosi, 1322
Csenger: Melith György a legnagyobb birtokosa, fontos révátkelőhelyként vásártartási és bíróválasztási jogot kapott a 15. sz-ban. A 14. és 15. században megyegyűlést tartottak itt.
református: 1542,
1576: Csengeri Zsinat
1707: leégett, harangjai elolvadtak, darabjai áttörték a toronyalj boltozatát
1713-ig pusztán állt – Sulyok család – újjáépítés, + északi hajó + 3 harang
1732: újra zsindelyezték
1753: padlásoltatják a legénykarzatot
1853-ig: kőkereszt,forgó kakas,1854: villám lesújtotta a kereszttel együtt; 1836: aranyos csillagos gomb: ugyanebben az évben újra lelökte a vihar, ugyanabban az évben új
1840: északi és déli előcsarnok, új szószék, új padok
1931-32: feltárták a templom alatt lévő 5 kriptát – Melith György, Prépostváry István sírköve – gazdag leletanyag: Nemzeti Múzeum
1965-66 új feltárás: Diószegi István lelkész sírja; az eredeti templom több kőeleme, a szentély egyik fala, 2 eredeti ablak, a sekrestyébe vezető ajtó küszöbe, és a kb. 40 cm-rel lejjebb lévő eredeti padlószint.
TORONY: az alapjától kezdve 8szögletes, 38 m magas, mázas fekete-vörös téglás, melyet a vidéken a 18. sz. óta használtak. a torony 5 szintjén minden oldalon keskegy résablak, 6. szint: nagyobb félköríves záródású ablakok.
A tornyot kétoldalt kéttagú támpillérek erősítik.
A toronyfal tetején késő reneszánsz pártázat fut körül, melyet valószínűleg az 1707 utáni újjáépítéskor készítettek.
A legutóbbi felújításkor a téglafalakat mindenhol vakolatlanul hagyták
