Vámosatya
Kelet-Magyarország
Vásárosnaményi
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Szabadság út 101.
N 48° 11,970' E 22° 24,452'
| Az első írásos dokumentáció ideje: | 1289 |
| Új templom építése, átalakítások, felújítások: | 1640 |
| Reformátussá lett: | 1565 |
| Berendezés: | 1766. fakazettás mennyezet, a nyugati karzat, a padsorok és a koronás szószék |
| A mennyezet készítésének ideje: | 1640 |
| Restaurálás(ok) ideje: | 1971 |
| Stílus: | gótikus |
| A templom besorolása: | műemlék |
Vámosatya Magyarország keleti szélén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tisza jobb partján, a vásárosnaményi járásban fekszik. A település a szatmári Atya községtől való megkülönböztetésként kapta a "Vámos" előtagot. Neve először 1289-ben tűnik fel a nagyváradi káptalan irataiban a Gutkeled nemzetség Pál fiainak tulajdonaként. Ekkor "Athia" néven szerepelt, és népes helyként tartották nyilván.
A templom a falu közepén közvetlenül a főút mellett áll, Szent György mártír tiszteletére szentelték, feltehetőleg 1289 és 1321 között. 1321-ben már volt saját papja a falunak, a templom először természetesen katolikus, később protestáns, majd 1565 körül református lett.
Falait eredetileg freskók díszítették, 1640-ben virágos ornamentikával átfestették, melynek nyoma az északi falon még most is látható egy darabon. A templom gondnokától úgy tudom, hogy ő még gyerekkorából emlékeket őriz arról, hogy a diadalíven is ott volt ez az ornamentika.
Kutatása 1971-ben kezdődött, teljes felújítása és műemléki helyreállítása 1976-ban fejeződött be. A templom egy kisebb szentélyből és egy nagyobb hajórészből áll, melyet csúcsíves diadalív köt össze. A szentély négyzetes alakú, kőbordás boltozat fedi, címerpajzsos zárókövén a Gutkeled nemzetség farkas- vagy sárkányfogas címere látható. A bordaindításokat egyszerű visszavágással oldották meg, kivétel a délkeleti, amely stilizált fejet ábrázol.
Az északi falban egy sekrestyeajtó van, amelynek hátfalára egy virágmintát festettek 1640-ben. Tőle jobbra áll a kőből faragott, csúcsíves pasztofórium. A déli falban kegyúri ülőfülkét láthatunk.
A szentély keleti és déli falának tengelyében egy-egy keskeny, csúcsíves záródású, ki- és befelé egyaránt rézsűs kávájú ablak áll, a keletin vörös festés nyomaival.
A templom eredeti bejárata a hajó déli falán áll, korai gót kőkeretes ablakai közötti kör alakú ablakot a templom szemének nevezték el.
Az északi falon található az egyetlen barokk ablak, a nyugati falon egy kőkeretes bejárati kapu van, mely a lábazat síkjáig előreugró timpanonnal lezárt. A timpanon felett a tengelytől kissé délre egy kör ablak átható, míg az oromfal alsó részére egy nagyméretű sárga alapozáson vörössel rozettát (Luther-rózsát) festettek.
A templom belső berendezései - a fakazettás mennyezet, a nyugati karzat, a padsorok és a koronás szószék - 1769-ben készültek el népies barokk jellegűek. A padok feliratából kiderül a készíttetők neve is.
A feltárás során a szószék alatt találtak egy nagyméretű lépcsőzött kriptát, a kriptában lévő ruha és ékszer maradványokból a 16-17. századi földbirtokos Büdi család temetkezésére következtettek.
A hajórészben a padló alatt egy leányka csontvázat találtak, ezüst pártát viselt, és ezüst szegecses koporsóban nyugodott. A feltárás után visszatemették
A templom állapota az eltelt két év során nem változott jelentősen. Most kaptak 6 millió forint állami támogatást, ami csak arra lesz elég, hogy az északi falon és a diadalív déli oldalán lévő falfestésen végezzenek restaurátori munkát. A külső falakon, főként az északi oldalon és a bejáratnál továbbra is vizesedés látszik, és mállik a vakolat.
