Sajóecseg
Észak-Magyarország
Miskolci
Borsod-Abaúj-Zemplén
Széchenyi István utca
N 48° 11,556' E 20° 46,556'
| Az első írásos dokumentáció ideje: | 1700. január 8. – egy iskolai anyakönyv szerint. |
| Új templom építése, átalakítások, felújítások: | 1770, új templom; átépítve, toronnyal bővítve 1902-ben |
| Reformátussá lett: | 16. század közepe |
| Berendezés: | Festett kazettás mennyezet, Mózes-szék, karzatok, padok 1772; |
| A mennyezet készítésének ideje: | 1772 |
| Asztalosok, festő-asztalosok neve: | ismeretlen |
| A templom besorolása: | műemlék |
A település már 1200 körül királyi birtok volt. Középkori, gótikus temploma után 1332-ben pápai tizedet fizetett. Ennek a templomnak is viszontagságos sors jutott, de a hívők a vármegye segítségével kétszer is visszaépítették. Először a 15 éves háború, majd a török kiűzése során szenvedett el nagy károkat. Eközben a falu mindkét alkalommal elnéptelenedett. 1698-ban telepölt be újra, jelentősebb létszámmal 1711-ben bírt, ekkor az újonnan érkezettek mind reformátusok voltak.
A ma is látható templomot 1770-ben építették egy mellette álló fatoronnyal együtt. Nyeregtetős, egyenes szentélyzáródású épület, kerítőfallal. Mai tornya a keleti falon áll, ezt 1902-92-ben emelték. Eredeti szélkakasát a Sárospataki Református Kollégium Múzeuma őrzi.
A templom belső tere 12x25 méteres.
Famennyezete, Mózes-széke, a karzat mellvédje egyidőben, 1772-ben készült, a magyar asztalosmunka remekei. A berendezést 1936-ban újrafestették, ez nem tett jót nekik. Főként a nyugati karzat előlapjainak jobb és bal oldalán látszik a színvonalromlás. Egy restaurátori feltárást követően látható az is, hogy a szószék kosarának alapszíne is más: világosabb volt, a négyszirmú rózsája pedig kisebb.
A mennyezet kazettái egyforma méretűek, medaillonosak. Közepükön négyszirmú forgórózsa, a sötétkék kazetta-mezőt négy világos-szürkéskék girlandos, leveles-tulipános, rokokó minta tölti ki. A medaillonok vastag kontúrja középbarna, a kazetták hossz- és keresztlécei sávosan festettek.
A hajó közepén elhelyezett királykazetta kettőzött, négyszirmú rozetta, melynek közepén dús bibékből álló sárga kör áll. A rozettát reneszánsz mintára márványozást imitáló festés veszi körül. A kazetta alapja sötétkék, a felfestett, szabályos rendben elhelyezett csillagok az eget idézik. Négy sarkában festette fel a készítés évének számait a kazetta készítője.
A belső kereten körbefuttatott szöveg: „Óh ISTEN figyelmezz a könyörgésekre e Néked szentelt helyen I. Krón. VI. 40.”
Kiemelkedően szép berendezési tárgya a templomnak a szószék, mely egybeépült a papi székkel. Külön figyelmet érdemel a korona tetején a fiait a saját vérével életre keltő pelikán. A törzse aranyozott, szárnyai ezüstözöttek. A Nap és a Hold, a férfi és a női princípium, az istenség és a tisztaság egységének szimbóluma.
Karzatain a szokásos „Éden kertje”, mások szerint a „libanoni cédrusok” képei láthatók, melyeknek valóban nem tettek jót az utólagos átfestések, belegondolások a jobb- és baloldalon.
A templomot 2013-ban a Darányi Ignác terv alapján újították fel közel 20 millió forintból.
