Radostyán
Észak-Magyarország
Miskolci
Borsod-Abaúj-Zemplén
Kossuth utca 2.
N 48° 10,685' E 20° 39,383'
| Az első írásos dokumentáció ideje: | 1595-ben, a török utáni templomösszeírásban |
| Új templom építése, átalakítások, felújítások: | építési ideje ismeretlen; zsindelyezés 1755-ben, 1784-ben bővítés, falmagasítás, újrafestés |
| Reformátussá lett: | 1598 |
| Berendezés: | Festett mennyezet, karzat-mellvédek, |
| A mennyezet készítésének ideje: | 1784 |
| A templom besorolása: | műemlék |
Mint olyan sok kis településről, Radostyánról sincsenek bizonyított adataink. Régészeti adatok szerint már a kelták óta lakott hely volt, a falu nevét pedig először a Váradi Regestrum említi 1219-ben. Radostyán neve ószláv eredetű, "várhely" a magyar jelentése. Mai állapotát 1784-ben nyerte.
1554-56-ban a török teljesen elpusztította, egy időre néptelenedett, és csak a 17. század végén települt be reformátusokkal a diósgyőri uradalom részeként. A reformátusok a középkori kőtemplomot birtokba vették, ezt rögzítette egy templom-összeírási jelentés 1595-ben. 1598-tól önálló egyház, filiája a kondói gyülekezet volt 200 évig.
A templom egyszerű alaprajzú, egy régebbi és egy újabb téglalányból áll, melyek tengelye közös. Szentélye egyenes záródású, keletelt, bejárata a hajó déli oldalán van, fölötte az 1724-es évszámot lefestették. Tagolatlan ablakai egyenes szemöldökűek. Stílusa: késő barokk.
A falu lakói 1746-ban mindannyian reformátusok voltak, elkezdték a gyülekezet életét szervezni, s rövidesen a templom átalakításába is belefogtak. 1755-ben zsindelyezték a tetőt, 1784-ben magasították a falait, és ekkor bővítették a keleti, nagyobb méretű hajóegységgel, befalaztak egy bejáratot.
1784-ben készült kazettás jellegű mennyezete is, a királykazetta egyik végén az intelemmel: „HIDJELEK ISTENBEN!” A hajó mennyezetét 8x9, szentélyét 6x5tábla alkotja. 1784-ben újrafestették a mennyezeti kazettákat, ezek egészen egyszerű, azonos formájú barokkos medaillonok, narancssárga, csíkozott keretben nonfiguratív motívumok. Az alapszín világoskék. A királykazetta az ilyen típusú mennyezeteknek megfelelő, de a szokottnál egyszerűbb kivitelezésű. Közepén négyágú, hullámvonalas „forgókerék” a mezőjében sűrűn elhelyezett csillagokkal.
A karzat-előlapok a végtelenségig leegyszerűsítettek, kartusok, bennük sejtszerűen „úszkáló” amorf formák. A szószéknek koronája nincs.
Nagy szerencse, hogy az eredeti festett táblákból kettő megmaradt, ezt most a parókián őrzik gondosan. Kivételesen szép,, dús, míves, középtengelyes reneszánsz alkotások. Fő motívumaik a stilizált tulipánok, a tengelyből is virágok indulnak ki, az egész mezőt legömbölyített végű levelek töltik ki. Az egyiknek közepén a bolygókat, csillagokat idéző nyolcágú csillag foglalja el a fő helyet.
Megkopottak, megfakultak, de még így is rendkívüli a szépségük.
A templom mellett áll a magyarországiakétól eltérő alaprajzú, magasság-arányú, formájú haranglábja. Ruszin vonások jellemzik, de az építők kilétére egyelőre nincs válasz. Nagyon értékes szerkezet, csapolt, egyetlen vasszög sincs benne. Két harangja van, ezek Szlezák László műhelyében készültek.
2015-ben a településnek 601 lakója volt.
