Patapoklosi
Dél-Nyugat-Magyarország
Szigetvári
Baranya
Pata, Rákóczi utca 40.
N 46° 4,311' E 17° 45,099'
| Az első írásos dokumentáció ideje: | 1794 |
| Új templom építése, átalakítások, felújítások: | átalakítások: 1841-45; 1986-98 között |
| Reformátussá lett: | Eredetileg is református templomnak épült |
| Berendezés: | a mennyezeti kazetták a két karzat alá kerültek, számszerűen 55-55. |
| A mennyezet készítésének ideje: | 1794 |
| Asztalosok, festő-asztalosok neve: | Nagyváthy János/Nagyváti János (?) |
| Restaurálás(ok) ideje: | 1986 |
| Másolatok: | A kecskeméti Ráday Múzeumban, kiállításban |
| A másolat készítője/készítői: | A kecskeméti Ráday Múzeum restaurátorai |
| A templom besorolása: | műemlék |
A templomot Pata, Poklosi, Apáti, Basal és Molvány ezer főt meghaladó református lakosai építtették. Építésének pontos ideje ismeretlen, hiteles feljegyzés szerint 1794. október 25-én tartották itt az első keresztelőt, ekkor tehát a templom már állt. További adatok sem maradtak fenn, annyi bizonyos, hogy ekkor már festett famennyezete volt. Ennek elemei ma a karzatok alján láthatók.
A templomot a szükségleteknek megfelelően több fázisban folyamatosan gondozták, bővítették. 1841-45 között nagyobb horderejű átalakításokat végeztek: megmagasították a falakat, boltozattal látták el a hajót; kicserélték, és fazsindellyel látták el a tetőt, tornya új bádogborítást kapott. A hajóban megépíttették a második karzatot, új padokat rendeltek. Ezt követően ismét sokat költöttek a templomra: aranyozták, díszítették a karzatokat, két harangot rendeltek Bécsből, majd 1903-ban Pécsett elkészíttették az orgonát, közben szükség szerint végezték a felújításokat.
Az 1976-ban műemlékké nyilvánított épületet 1986-98 között restaurálták, lebontott festett fa elemeit – egy rövidebb kecskeméti egyházi múzeumi kiállítás után visszakérték, és beépítették a karzatok alá. A kazetták egy részéről a kecskeméti Református Gimnázium Ráday Múzeuma másolatokat helyezett el az egyik termében.
A 18. századi virágmintás asztalosmunkákból mára már csak a két karzat födéme alá felszerelt 55 – 55 kazetta maradt. A festett ornamentika egységes stílusa és témagazdagsága kiemeli a környező települések templomainak sorából, a legnagyobb hasonlóságot Drávaiványi templomával mutatja. A növényi ornamentika mellett hat tábla képei égitesteket ábrázolnak, hét másikon figurális ábrázolások, jelenetek láthatók. A képek között pár rozettát is találunk, közülük mozgalmasságával kiemelkedik a kékkel, sárgával, pirossal megfestett forgórózsa (svasztika), mely a nyugati karzat közepén kiemelt helyet kapott. A Napkorongot tartalmazó egyik kazettasoron feliratozott égitestek képei sorakoznak: a Saturnus, Mercurius, Mars, Venus, a Jupiter, és az emberarcú, fogyó Holdat ábrázoló Luna. A kék mezőbe vonalzóval megrajzolt, csillag alakú, sárga-fehér színű bolygókat festőjük fekete, vörös vagy arany színnel kontúrozta. Érdemes megemlíteni, hogy a Nap, Hold és a Csillag ősképek, egyben vallási szimbólumok is.
A kazetták alapozása színváltó, elhelyezésük harmonikus rendben megkomponált. A díszítő céllal festett, dús, rokokó stílusú motívumok keretekbe (kartusokba) rendezettek, aszimmetrikusak; szeszélyes játékosságuk megfelel a rokokó könnyed, mozgalmas stílusának. Az ecsetkezelés lendületes, festékanyaguk fehérje alapú enyves tempera. A formák fehérrel, feketével kontúrozottak, vonalkázottak.
A hímes felületeket kékkel profilozott, vékony, vörös fakeret osztja négyzetekre.
A keleti karzat közepén a harmadik, negyedik kazettán egy nagyméretű, feliratos Napkorong emelkedik ki aranyozott keretben. A kazetták festőjének személye nem tisztázott. Az egyik feltételezés szerint a Dunántúlra bevándorolt, miskolci származású Nagyváthy János (Miskolc, 1755. január 19. – Csurgó, 1819. február 13.), az első magyar nyelvű rendszeres kétkötetes mezőgazdasági kézikönyv szerzője (1791, Pest), aki a környék településein kazettás mennyezeteket is festett.
A másik szerint egy önmagát Hol Nagy Váti, hol Nagyváti Jánosnak nevezte, és szintén a dunántúlon éli és dolgozott. Egy bizonyos: a szennai református templomot ő festette, nevét meg is örökítette. A két mester stílusa nem hasonlít egymáshoz. A patapoklosi mennyezet elkészítésének ideje 1794.
