Drávaiványi
Dél-Nyugat-Magyarország
Sellyei
Baranya
Rákóczi utca
N 45° 50,797' E 17° 49,024'
| Az első írásos dokumentáció ideje: | 1792 |
| Reformátussá lett: | valószínűleg a 16. sz. elején |
| Berendezés: | 156 mennyezetkazetta, festett fakarzat, szószék, Mózes-szék, papné, tanítóné széke, padok |
| A mennyezet készítésének ideje: | 1792 |
| Asztalosok, festő-asztalosok neve: | Gyarmati Imre (?); Nagyváthy János/Nagyváti János (?) |
| Restaurálás(ok) ideje: | 1974 |
| A templom besorolása: | műemlék |
A település középkori eredetű. Első templomukat, egy oratóriumot a hívek 1719-ben építették fából, amely 1761-ben leégett. Ezt követően sokáig nem kaptak engedélyt templomépítésre, majd földesuruk ajándékozott nekik egy magtárat, amiből kialakították templomukat. A mai templom földesuruk és saját közmunkájuk eredményeképpen épült meg, ezt követően apránként szereztek be mindent, ami Isten Házává tette az épületet. Közben folyamatosan végezték a karbantartási, felújítási munkálatokat is. A szép arányú, kőalapú, téglából épült templom hajója 18,25 x 8 méteres, szentélye valamivel keskenyebb, félkörrel záródó.
A templombelső festett berendezése és a kazettás mennyezet kiemelkedően szép, egységes, azonos színvilágra hangolt, hasonló rokokó elemekre épült, átgondolt alkotássorozat.
A mennyezetet 167 kazetta alkotja, mindegyik más rajzolatú, de stílusában egységes munka. Alapozásuk színváltó: okkersárga, kék, fehér, sötétvörös, átlós elrendezésben futnak végig a felületen. A mintagazdagság nagy szakmai tudásról tanúskodik, a rokokó kartusok, fülkagyló motívumok, levelekben, szirmokban átfogalmazva sokféle variációban jelennek meg. A kartusok közepén rácsos, csíkos vagy virágos motívumok, hihetetlen fantáziával, formagazdagsággal.
Az Ormánságban itt van az egyetlen figurális ábrázolás, egy sellő, a keresztényeknél a bűnbeesés, a csábítás jelképe. Fején háromszirmú piros tulipánkorona, két kezében kard, a tekintete ijesztő. Bal oldalán a Krisztusra emlékeztető hal, balra fölül Istent, a békét megjelenítő galamb az olajággal. Középen a királykazetta, egy nagyméretű napkorong, az alábbi szöveggel:
AZ UrNAK TEMPLOMA ÉPÜLT A F.II.dik JOSEF TSÁSÁR ÉS KIRÁLY KEGYELMESENGEDELMÉBÜL,FÖLDES URASÁGNAK,TEKINTETES, NSgos PETROVZXI SIGMOND ÉS JÁNOS URAKNAKJÓ AKARATJOKBÓL. AZ IVÁNYI SZ. EKLESIÁNAK TULAJDONMAGA(KÖL)TSÉGÉVEL és MUNKÁJÁVAL TISZTELETES T. BIRO A NO AK PREDIKÁTORSÁGÁBAN 1792 dikesz
A templom karzata L-alakú, alapja márványozott festésű, mint a tartó oszlopai. Mellvédjén esztergált, festett, két egymással szembeforduló kagylómotívumból képzett almakartusok, közepükön esztergált, négyszirmú rózsával. Az egyes mezőket két egymással szembefordított, S-alakú forma választja el. A karzat mellvédje fölött kék, piros, sárga színű esztergált orsóból álló balusztrád fut végig, „szoknyája” alul szintén esztergált, festett, növényi indás-virágos hullámvonalra rendeződik. A karzat alatt népies rokokó kazettákat helyeztek el, ezek némileg egyszerűbbek a mennyezetieknél, de harmóniában együtt vannak velük.
A padok mellvédje nem egyforma a női és a férfi oldalon. Előbbinek lapjai rokokó stílusúak, utóbbiakén visszaköszön a „szennai tulipán” (lásd: Szenna). Az oldallapok is virágozottak mind a férfi, mind a női oldalon.
A festő asztalos neve nem maradt fenn, de valószínűsítik, hogy Gyarmati Imre lehetett, aki a vajszlói és a kórósi templomot is festette.
