Adorjás
Dél-Nyugat-Magyarország
Sellyei
Baranya
Petőfi Sándor u. 45.
N 45° 51,051' E 18° 3,750'
| Az első írásos dokumentáció ideje: | 1795 fa oratórium |
| Új templom építése, átalakítások, felújítások: | 1828-39 között új kőtemplom; 1835-36 (1837 ?) között a mai templom |
| Reformátussá lett: | 16. sz. közepe |
| Berendezés: | Karzat, alatta kazetták, padok, előlapok, szószék, úrasztal |
| A mennyezet készítésének ideje: | A mennyezet készítésének ideje A második időszakaszban, 1836-ban |
| Asztalosok, festő-asztalosok neve: | Szaitz Jakab |
| Restaurálás(ok) ideje: | 1836 |
| A templom besorolása: | műemlék |
A települést először 1251-ben említik oklevelek Villa Azarias néven.
A ma látható késő barokk, toronysisakos, klasszicizáló templomát 1835-36-ban építették (más források szerint 1837-ben). Szentélye a hajóhoz a nyolcszög három oldalával ízesül, tornya háromszintes. Ez a település harmadik temploma. Először 1795-ben emeltek egy vertfalú faoratóriumot, majd 1828-39 között megépült a második, az már torony nélküli kőtemplom volt. Belsejében egy táblán az 1837-es évszám szerepel.
Festett berendezése három idősíkot, három stílust képvisel. Legrégebbiek az első templomból valók: egy reneszánsz feljáró a kórushoz, valamint két kép, amelyeket a falon helyeztek el. Az egyik egy rozetta, a másik pedig egy szép rajzolatú, önmaga vérét ontó keresztény motívum, a pelikán, Krisztus jelképe.
Az előző templomból való festett kazettákat az L-alakú karzat alján helyezték el. Rokokó stílusú, mozgalmas képek, szerény festői tehetséggel, nem a legjobb mintakincs alapján készültek. Az ornamentális motívumok a rokokóra jellemző fülkagylóra, rácsos kartusra, nyitott kompozícióra épülnek, fekete és fehér színnel kontúrozottak. Alapjuk színváltó: okker, fehér, vörös és kék.
A karzatot és a padokat a vajszlói „Szaitz Jakab tisler mester” készítette Krausz József pécsi piktor segédletével. Ugyanekkor átfestette a papi széket is. A karzat mellvédjének nyolc táblája egységesebb, összefogottabb, tükörszimmetrikus. Az egyik tábláján bibliai téma, Noé bárkája látható, benne rozetta, fölötte rojtos függönyábrázolás.
A berendezés népies barokk. A férfi és a női oldal padjainak előlapja festett, meglehetősen eklektikus. Összességében látható, hogy a templombelsőben megjelenik a késő reneszánsz, rokokó, posztrokokó, némi biedermeier, sok naturalisztikus ábrázolással. Általában úgy ítélik meg, hogy ez a templom értéke: felmutatja mindazt a stílust, ami Dél-Baranyában az idők folyamán létesült. Az adorjási templom festett berendezése időben a legkésőbbi, utána már nem „hímezték” a templomokat.
A kazetták, berendezések festése megkopott, kontúrjukat jórészt elveszítették.
