Alacska
Alacska

Észak-Magyarország

Kazincbarcikai

Borsod-Abaúj-Zemplén

Táncsics Mihály utca 7.

N 48° 13,052' E 20° 39,160'

Az első írásos dokumentáció ideje: 1330
Új templom építése, átalakítások, felújítások: 1771
Reformátussá lett: 1550 körül
Berendezés: Festett famennyezet, karzatok, szószék, Mózes-szék, pad előlapok
A mennyezet készítésének ideje: 1771
A templom besorolása: műemlék

Alacskát először 1280 körül említik oklevelek egy perrel kapcsolatban, temploma a pápai tizedjegyzékben pedig 1330-ban szerepel. Más források szerint viszont Alacskának már a 12. században volt temploma.

Alacska kicsiny zsákfalu, és mert a szomszédos Sajószentpéteren az 1550-es években már református gyülekezet működött, nagy a valószínűsége annak, hogy Alacska lakói is ezt követően gyorsan tértek át a kálvini hitre, és birtokba vették a középkori kőtemplomot. A gyülekezet erősödésével az 1600-as években a falu megkapta a papválasztás jogát is. A törökök nem bántották, Alacska soha nem maradt néptelen. Templomát többszörösen átépítették, a mai barokk külső magában rejti az Árpád-kori templom maradványait. Eredetileg kelet-nyugati tájolású volt, de a gyülekezet létszámának növekedése szükségessé tette, hogy a déli falat bővítsék 1650-ben. Mai formáját az 1762-1791 szeptember 4. közötti munkálatok eredményeként kapta meg, erről a dátumról a mennyezet egyik festett kazettája emlékezik meg.

Ebben az időszakban készültek berendezései, a népi barokk Úrasztala, a Mózes-szék, szószék korona, a karós lóca1780-ból, és a kiskarzatban a gerenda padozat, amelyet szögek nélkül ácsoltak össze; valamint a festett mennyezet. A templom mellett először egy fából épített harangláb állt, tornyát 1792-ben építették. A toronyban két harang lakik, a nagyharang 180 kg súlyú, és 1959-ben öntötték Ducsák István műhelyében Őrszentmiklóson. A kisharang 100 kg súlyú, és a Budapesti Harangművekben készült 1924-ben.

Mennyezete az észak-borsodi vidéken elterjedt késő barokkos medaillonos minták ritmikus sorából áll, mindegyik közepén piros kör, a csillagok kontúrja is piros. A medaillonok felülete szeszélyes formájú foltokra bomlik, az alkalmazott színek: okker, zöld, vörös, vékony fekete kontúrral elhatárolva. Mindegyikben megjelenik egy kis sejtszerű fekete spirális vonal. A minták kerete barna. A mennyezet közepén lévő királykazetta felirata: „IIdik:  Leopold Jó és Kegyelmes Királyunk engedelméből Meg bővittett az ALATSKAI , Refor, Sz: Eklés: Költségén”.

A keleti karzat kilenc előlapjából a két középsőn csillagászati ábrázolások, balra két kartus között egy emberarcú hold látható a csillagos égen. A többi előlap kartusokba foglalt középtengelyes, szimmetrikus elrendezésű: református jelképek hordozói.
A berendezés stílusa népies barokk.

Nézzen meg további templomokat is