Kőrösfő
Erdély
Kolozs
Románia
N 46° 50,305' E 23° 6,389'
| Az első írásos dokumentáció ideje: | 1341 (?), 15-16. sz, (?) |
| Új templom építése, átalakítások, felújítások: | újjáépítés: 1690-es évek; 1764; átépítés: 1833-1834 |
| Reformátussá lett: | 16. század |
| Berendezés: | kazettás mennyezet, karzat és pad előlapok, szószék, úrasztal |
| A mennyezet készítésének ideje: | 1687, 1764, 1833-34 |
| Asztalosok, festő-asztalosok neve: | Gyalui Asztalos János, Asztalos Umling Lőrinc, Varga László |
| A templom besorolása: | műemlék |
Az 1632 fős lélekszámú kis település lakóinak 79,04%-a magyar, 19,85%-a román. A lakosság 77,63%-a református volt 2011-ben. Oklevél először 1276-ban Krysfew néven említi, azóta a neve többször változott.
Temploma a falu fölé emelkedő domboldalon áll: szép arányú, védőfallal körített, négy fiatornyos, középkori eredetű, magyar történelmi értékét tekintve kiemelt jelentőségű műemlék épület. Építésének pontos idejét nem ismerjük, az adatokat összevetve valószínűsíthetjük, hogy a 15-16. század fordulóján emelték. Elődje már lehetett, mert 1341-ben a település püspöki birtok volt, így feltételezhető, hogy a faluban már ebben az időben templom is állt. A 17. századi török- tatárdúlások idején tönkrement, az 1690-es években újjá kellett építeni, majd 1764-ben ismét. Mai formáját az 1833-34-es átépítés eredményeképpen nyerte el.
Történetében a reformáció térhódítása során állt be gyökeres változás. A kolozsvári, meghatározó erejű reformációs folyamatok példájára kivált a káptalan fennhatósága alól 38 család, s megalapította a mai Körösfőt, melynek egyháza hamarosan a térség meghatározó református központjává vált.
Belépve a templomba, rendkívüli gazdagsággal találkozunk. Bútorzata sötétbarna, népies barokk, textiljei vörös fonállal írott dús mintázatú kalotaszegi nagyírásos varrottasok. A régi templom reneszánsz, virágdíszes mennyezetét Gyalui Asztalos János festette 1687 körül. Ezt 1764-ben lebontották, belőle 5 tábla maradt, amit a nyugati karzat mellvédjén, 4 kisebb táblát pedig a karzat aljára szereltek fel. A most látható mennyezetet 225 kazetta alkotja, melyekből 135-öt Asztalos Umling Lőrinc, szász mester készített 1764-ben, aki a padelőlapokat és a karzat tábláit is megfestette A mennyezet keleti oldalán az ő modorában megfestett és felszerelt 90 kazetta Varga László, kolozsvári festő-asztalos mester munkája, készítésének ideje 1833-34-re esik.
Stílusában a mennyezet alapvetően reneszánsz, de képeinek rajzolata, hangulata már barokkba hajlik. Az alkalmazott színek pirosak, sárgák, zöldek, és a fekete. A kazettákon többnyire életfa-szerűen elhelyezett virágcsokor áll, némelyikük ún. olaszkorsóból indul
A kompozíciójuk nagy része centrális, vagy tükörtengelyes. A képek kettős keretben helyezkednek el, az elválasztó szegélyléceken belül festett, „márványozott” kerettel. A közbülső mezőt pöttyözött geometrikus minta tölti ki ritmikusan. A képek sorából kiemelkedő a szakrális jelentésű Nap-ábrázolás, az isteni fény megjelenítése. Az Életfa, „a jó és a rossz tudásának” fája; valamint egy középtengelyre rendezett, négy nagy fürt szőlőt ábrázoló Krisztus-jelkép - a jobb oldalának alján a szemeket eszegető hollóval - szintén bibliai üzenetek hordozója, a krisztusi megváltás vágyának megjelenítése. Az egyik kazettán alakos ábrázolást látunk: a körfoglalatban egy szarvas áll. A kör sávjában a 42. zsoltár egyik szövegváltozata olvasható: „Mint kívánkozik a szarvas a folyó vizekre úgy én lelkem tehozzád”.A körösfői templomot általánosságban Kalotaszeg gyöngyszemének tekinthetjük.
