Festett kazetták

Kézdimartonfalva

Erdély

Kézdi

Kovászna

Románia

45°55'23.00 26° 5'46.21

Oklevelek először 1407-ben említik a települést, annyi tudható róla, hogy a 13. században már volt temploma. A reformáció idején a falu teljes népessége reformátussá lett. Ezen kívül csak két eseményt dokumentáltak: azt, hogy a falut tűz pusztította el, valamint hogy itt mondták fel először az osztrákokkal Árapatakon megkötött fegyverszüneti szerződést 1849. január 15-én.
A gyülekezet 2019 szeptemberében kapott új lelkipásztort Lőrinc Ágoston személyében, akinek meg kellett tapasztalnia, hogy a korábban tisztán református falu nagy többsége most nem tárgyalható oknál fogva katolizált. Kézdimaronfalva anyaegyház, egy szórvány gyülekezet tartozik Hatolykán. A kézdimartonfalvai gyülekezetnek 135 felnőtt, 7 gyermek a tagja, a katolikusok száma a faluban ezzel szemben az előző lelkipásztor működése alatt 400 főre emelkedett. Ennyi lelket engedett el az előző időszakban a régi református pap. .
A templom építési múltjáról alig tudunk valamit. Vannak ugyan a gyülekezet birtokában 100 évre visszamenően jegyzőkönyvek, leírások, de ezeket még senki nem dolgozta fel. Annyi ismeretes, hogy az eredetileg téglány alaprajzú templomhoz szentélyt, majd egy nagyméretű tornyot is építettek, de ezek építési idejét is teljes homály fedi. Egyes feltételezések szerint a nyugati falában Árpád-kori kövek is vannak. A 18. sz. második felétől szaporodnak az adatok, ezekből megtudjuk, hogy a templomot, főként a tornyot többször kellett kisebb-nagyobb mértékben felújítani. A munkálatok sorából jelentősebb a templom alapterületének megnagyobbítása volt a keleti oldalon 1824-ben, és a zsindelytető kicserélése cserépre 1971-ben.
A lelkészek gyakran cserélődtek a gyülekezet élén, többször előfordult az is, hogy a település pap nélkül maradt, ilyen esetekben „beszolgáló” lelkészek látták el a feladatot. A lelkészek sorából ki kell emelni Imreh Lajos nevét, aki 1908. szeptember 27-étől majdnem négy évtizedig szolgálta a gyülekezetet. Az ő korára esett a Trianoni békediktátum, mely nagy változást hozott az egyház és az iskola életében is. 1920-as papi jelentésében így ír: „Hiány van, de még mennyi, semmink sincs, tehát minden hiányzik, valamink mégis van: akaratunk, hogy lesz valami…” Az 1921-ben épített kéttantermes iskolájukat – melyben a felesége tanított – 1927. december 23-án karhatalommal bezárták. Az ezt követő évek során gyakran jöttek-mentek a lelkészek, de a lehetőségeik szerint mindannyian javítgattak, karbantartottak szükség szerint a templomon.
A kazettás mennyezetet 1754-ben festették, ez akkor 7 x 9 kazettából állt. 1824-ben egészítették ki egy 61 kazettából álló új egységgel.  Ma 143 kazettából álló mennyezet a legszebb székely famunkák egyike. Ráférne viszont egy restaurátori gondozás, mert 1824 óta nem restaurálta senki. A díszítmények egy részén centrális elrendezésű olaszkoszorús kompozíciókat látunk, más részük tengelyes, tükörszimmetrikus szerkesztésű. Az egyik táblán két heraldikai oroszlán tart egy koronás oszlopot, a négy sarokban védő-óvó stilizált liliomforma.
A kazetták alapszíne fehér, rajtuk még most is élénk, friss színekkel jelennek meg a kék, okker, barna színek gazdag árnyalataival megfestett formai elemek. A vonalvezetés lendületes, laza, mégis precíz; képzett mesterre vall. Általában elmondható a székely festő-asztalosokról, hogy látásmódjuk visszafogottabb, képeik szerkesztésében jelentős szerepet kap a heraldikai műveltség, mint a határon belül. A reneszánsz hatás abból is ered, hogy – mivel módosabbak voltak -, többen járhattak inaséveikben Itáliában is, mint a mai magyar területen működők.