Szacsva
Erdély
Kovászna
Románia
N 45° 47,115? E 25° 57,309?
| Az első írásos dokumentáció ideje: | 1567 |
| Új templom építése, átalakítások, felújítások: | 1818-1827: átalakítás, 1824: torony |
| Berendezés: | festett kazettás famennyezet, barokk szószékkorona |
| A mennyezet készítésének ideje: | 1791 |
| Asztalosok, festő-asztalosok neve: | ismeretlen |
| A templom besorolása: | műemlék |
Festői szépségű környezetben, a Bodzai-hegyek és a Háromszéki-medence találkozásánál, a Szacsva-patak völgyében terül el a kis falu, amelyet az írásos dokumentumok 1567-ben említenek meg először, Zachwa néven. A templom egy középkori kápolna helyére épült, nyugat – keleti tájolású. Mai, késő barokk formáját az 1818-1827 között végzett átalakítások során nyerte el. Ekkor elbontották középkori szentélyét, helyére 1824-ben építették fel a templomtornyot. Szintén az átépítés során megnyújtották a templomhajót nyugat felé, és a déli bejárt elé nyitott, oszlopos tetőcsarnokot építettek, valamint kőből támpilléreket emeltek a hajó négy sarkához.
A templom kazettás mennyezete a megye egyik legszebbike. 60 késő reneszánsz, már-már barokkba hajló kazetta alkotja, készítésük éve 1791, a festő asztalos neve ismeretlen.
A témaválasztás, a stílus és az összhatás igen nagy hasonlóságot mutat a kézdimartonfalvai, maksai és a barátosi református templomok reneszánsz mennyezetével, ezért bátran megkockáztatható, hogy a festők ugyanazok, vagy ugyanabból a műhelyből – a Háromszéken akkor működött asztalosműhelyből - kerültek ki. A kazetták állapota közepes, kissé megkoptak, de az összhatásuk kiemelkedően szép. A szerkezetük tengelyszimmetrikus, illetve centrális elrendezésű. A négyosztatú vagy központi felépítésű olaszkoszorúval keretezett kazettákat gazdag inda- és levélkészítménnyel kitöltött, népi jellegű (provinciális) reneszánsz virágornamentika borítja. Különösen szépek a forgó-kerék típusú ábrázolások, melyek közepén 8-9-10 szirmú rozettákat „forgatnak”a centrum felé benyúló háromszirmú ornamentális elemek. Ezek mindegyikét ugyancsak háromszirmú leveles virágmotívumok kötik a négy sarokhoz.
Figurális kazettákat is látunk a mennyezeten. Az egyiken két oroszlán tart a kezében egy koronás oszlopot. A székely mennyezők gyakran fordultak a heraldika kínálta kifejezési módhoz, itt is ennek vagyunk a tanúi. A korona a kiválasztottságot jelenti, szerepe az ég és a Föld összekapcsolása, átjárás a két létező között. Az oszlop két oldalán álló két oroszlán a hatalom jelképeként egyensúlyban biztosítja a koronát.
Egy másik kazettán medvét látunk. Ez az állat az oroszlán északi párja; szerepe a növekvő-fogyó erők, a vegetáció feletti uralom megtartása. Ő egyben a Hold állatjelképe is.
A gyülekezet folyamatosan a megmaradásáért küzd. Lélekszáma 2020-ban 112 fő. A templomban felújítási munkákat végeznek, de látogatható. Kazettás mennyezete mellett igen jelentős művészettörténeti emlékkel bír, feltártak az északi falán egy falfestményt, mely „a templomépületet a vidék és egyben a magyar művészettörténet olyan értékei közé emelik, mint a sepsibesenyői, gelencei, székelyderzsi, sepsikilyéni templomok
